Kérjük a kedves szülőket, segítsék a csoportok napirendjének kialakítását azzal, hogy gyermekükkel legkésőbb 10.00-ig megérkeznek a bölcsődébe. Ha valamilyen oknál fogva később érkeznek, előre jelezzék azt gyermekük nevelőjének. Fontos, hogy étkezés közben ne zavarják a csoportot, mert a kisgyermeknevelők akkor nem tudnak megfelelően odafigyelni az érkező gyermekre.

A gyermekek hazaviteléről a nyitvatartási időn belül kell gondoskodni, ezért kérjük, hogy legkésőbb 17.45-ig érjenek az intézménybe.

A bölcsődéből a gyermeket csak a szülő, vagy az általa írásban meghatalmazott személy viheti el. 14 éven aluli gyermek e feladattal nem bízható meg, a kisgyermeknevelő nem adhatja ki a gyermeket olyan személynek sem, aki ittas!

A szülő vagy az általa megbízott személy megérkezése után, ha a kisgyermeknevelő már „átadta” a gyermeket, a kicsi testi épségéért a gyermekért érkező személy a felelős.

A bölcsőde átadójában mindenkinek van szekrénye, ahol a ruhák tárolhatók. Kérjük, itt csak a legszükségesebb dolgokat helyezzék el, mert a bölcsődében hagyott, ill. a gyermeken lévő tárgyakért (pl. nyaklánc, karkötő, fülbevaló) nem tudunk felelősséget vállalni. Az eldobható pelenkáról és a törlőkendőről a szülőnek kell gondoskodnia.

A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható. A közösség érdekében lázas (37,5 C° és ennél magasabb testhőmérsékletű), antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek nem látogathatja az intézményt. A családban előforduló fertőző betegségről a bölcsődét értesíteni kell. 

Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik a Bölcsődében, a kisgyermeknevelő értesíti a szülőket vagy a szülők által kijelölt hozzátartozót. Fontos, hogy ilyen esetben minél előbb (1-2 órán belül) gondoskodjanak a gyermek hazaviteléről. Fertőző betegség esetén a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 38. §-ra hivatkozva az alábbi szabály betartása vonatkozik valamennyi ellátott gyermekre: „Nem gondozható bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos nem igazolja, hogy ez az állapot már nem áll fenn.” Amennyiben tehát fertőző megbetegedésben szenved a gyermek, kizárólag a fentiek szerinti orvosi igazolással jöhetnek a gyermekek a Bölcsődébe. Az értesítéshez feltétlenül szükséges a pontos lakcím és telefonszám, amelyeket az családi füzetbe kérünk beírni. Ha adatváltozás történik, (lakcím, telefonszám) haladéktalanul jelezzék az  intézményvezető, illetve a kisgyermeknevelő felé az új elérhetőségüket.

Ha a szülő betegség vagy más ok miatt nem hozza gyermekét bölcsődébe, kérjük, a távolmaradás okát jelentse be a kisgyermeknevelőnek. A védőoltások megtörténtéről folyamatosan tájékoztassanak minket.

Abban az esetben, ha a gyermek hiányzik, az étkezésért nem kell fizetni. Ezt azonban csak a következő gondozási naptól tudjuk érvényesíteni, abban az esetben, ha a hiányzás első napján 9:30 óráig jelzik a másnapi (esetleg további) hiányzást. Hiányzás esetén az étkezést a szülő (törvényes képviselő) – a részére megállapított térítés ellenében – elviheti a tálalókonyháról, aznap 12 óráig. Az elvitelkor aláírással köteles ezt igazolni. Az elvitelhez szükséges – mindenkori higiéniai és járványügyi előírásoknak megfelelő állapotban levő – felszerelésről (pl. ételhordó) való gondoskodás a szülő (törvényes képviselő) feladata. 

A gyermek hiányzása esetén, ha a szülő nem jelzi a gyermek távollétét, illetve távollétének időtartamát, úgy másnaptól a gyermek étkezését lemondjuk, és ebben az esetben a gyermeket nem fogjuk tudni fogadni intézményünkben. Nagyon fontos, hogy ha a gyermek a távollétét követően újra Bölcsődébe jönne, ezt is minden esetben jelezzék előző gondozási nap 09:30 óráig, hogy biztosítva legyen a gyermek étkezése.

Megszűnik az ellátás,

– ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, és a bölcsődei gondozási-nevelési év a végéhez ért;
– ha orvosi szakvélemény szerint a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, ill. magatartása veszélyezteti a többi gyermek egészségét;
– ha a szülők nem dolgoznak, és férőhelyre munkába álló szülők jelentkeznek.

A gyermekük gyógyszer- és ételérzékenységéről feltétlenül tájékoztassanak bennünket, a szakorvosi kivizsgálás eredményét kérjük bemutatni. Az orvosi előírásoknak megfelelően vállaljuk a szükséges diéták megrendelését. A vegetáriánus táplálkozás a bölcsődében nem megengedett. 

Családi füzetbe kisgyermeknevelőink havi, illetve negyedévi rendszerességgel tájékoztatást adnak a gyermekek fejlettségéről. Örömmel fogadjuk, ha a szülők is bejegyzéseikkel gazdagítják ismereteinket a gyermek egészségi állapotára, fejlődésére, vagy otthoni eseményekre vonatkozóan.

A bölcsőde – az alvási idő kivételével – lehetőséget biztosít a szülőknek, hogy betekintést nyerjenek az intézmény szakmai munkájába, megismerjék nevelési célkitűzéseinket, a kisgyermeknevelőink által alkalmazott nevelési módszereket, és a gyermekek fejlettségéhez igazított kulturhigiénés szokások elsajátításának eredményeit. Reméljük, nyitottságunk lehetővé teszi, hogy partneri kapcsolat alakuljon ki a bölcsőde és a családok között.

A személyi térítési díjat a fenntartó határozata szabályozza, mely magába foglalja az étkezésért és a gondozásért fizetendő térítési díjat, ill. a kedvezményezettek körét és a kedvezmény mértékét. A határozatban foglalt díj mértékéről a szülőket írásban tájékoztatjuk.

A bölcsődei gondozás esetén gondozási és étkezési díjmentesség illeti meg:

• a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek családját,
• a 3 vagy többgyermekes családok gyermekeit,
• a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek családját.

Csak gondozási díjmentesség illeti meg:

• a védelembe vett gyermekek, illetve nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek családját.

Csak étkezési díjmentesség illeti meg:

• azon családokat, ahol a családban nevelkedő testvér – függetlenül az életkorától – tartósan beteg vagy fogyatékos;
• akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének a 130%-át.

A személyre szabott térítési díjról az Önök által benyújtott jövedelemnyilatkozat alapján tudunk döntést hozni, ezért szükséges azt a beszoktatás első napján leadni. Amennyiben az adatokban változás történik, 15 napon belül be kell jelenteni a bölcsődevezetőnél.

A térítési díj fizetése készpénz vagy átutalás formájában történik. Erről nyilatkozniuk kell a beiratkozás napján. A befizetést minden hónap 15. napjáig kérjük teljesíteni.

Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a Bölcsőde területén és annak 5 m-es körzetében tilos a dohányzás.

Egyéb – a gyermek ellátásával kapcsolatos – észrevételüket szívesen fogadjuk. Panasz esetén forduljanak bizalommal a kisgyermeknevelőkhöz vagy az intézményvezetőhöz, illetve a Szülői Érdekképviseleti Fórumhoz. Amennyiben 15 napon belül nem kapnak értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem értenek egyet, az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhatnak jogorvoslatért.

Gyermeki jogok

1997. 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) értelmében:

1997. 1997. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.

(2a) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez.

(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.

(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.

(5a) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek – különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében – egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el.

(6) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.

6/A. § E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.

7. 7. § (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.

(2) A gyermeknek joga van – örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában – a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani. A tizenkét év alatti gyermek befogadó szülőnél történő elhelyezésétől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha
a) a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek befogadó szülőnél történő elhelyezése nem áll a gyermek érdekében, vagy arra állapota miatt nincs lehetőség,
b) a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, vagy
c) a gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, más törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével.

(3) A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.

(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és – a vér szerinti család beleegyezése mellett – a kapcsolattartáshoz.

(5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek.

8. 8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.

(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

10. 10. § (2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást, továbbá a javítóintézeti ellátást biztosító intézmények házirendje az e törvényben meghatározott keretek között, a gyermek, a fiatal felnőtt és a fiatalkorú életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermek, a fiatal felnőtt és a fiatalkorú jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.

Gyermeki jogok védelme

11. 11. § (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

(1a) A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítése érdekében a gyermek számára gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást biztosító, továbbá a gyermek törvényes képviseletének ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozó szervek és személyek a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott, a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett egységes elvek és módszertan (a továbbiakban: gyermekbántalmazás elleni módszertan) alkalmazásával járnak el.

(1b) A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítése érdekében a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben és a javítóintézetben felmerült gyermekbántalmazási esetek kivizsgálása és kezelése a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján közzétett intézményi, fenntartói és ágazati módszertan (a továbbiakban: gyermekbántalmazás kivizsgálásának módszertana) alapján történik.

(2) A gyermekvédelmi gyám a gyámhatóság kirendelő határozata alapján
a) képviseli a gyermek érdekét, elősegíti jogainak gyakorlását,
b) megismeri a gyermek véleményét és közvetíti azt az ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, illetve a gyermek ügyeivel foglalkozó hatóságok felé,
c) ellátja a gyermek törvényes képviseletét, és
d) jogszabályban meghatározott ügyekben eljárást kezdeményez.

11/A. § (1) A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére.

(2) A gyermekjogi képviselő
a) segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
b) segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató esetmegbeszélésén, illetve a gyámhatóság által tartott tárgyaláson az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában,
c) a 36. § (2) bekezdése szerinti esetben eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján,
d) eljár az érdek-képviseleti fórum megkeresése alapján,
e) a gyámhatóság kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban,
f) a 100/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet
fa) gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra a 100/A. § (1) bekezdése szerint jogosult szervnek,
fb) a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhatóságnak,
fc) a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek.

(3) A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni.

(3a) A gyermekjogi képviselő jogosult az általa kezdeményezett időpontban a gyermekkel személyesen, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató vezetőjének, illetve munkatársának – ideértve a nevelőszülőt is – jelenléte nélkül találkozni. A gyermek gondozási helyének biztosítania kell a gyermek és a gyermekjogi képviselő zavartalan kapcsolattartásának körülményeit.

(4) A gyermekjogi képviselőt a minisztérium foglalkoztatja. A gyermekjogi képviselő jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály rendezi.

(5) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék.

(6) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, illetve szolgálatok vezetői tizenöt napon belül, a fenntartó harminc napon belül, illetve a képviselő-testület vagy a közgyűlés a következő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képviselő észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja őt.

Szülői jogok és kötelességek

12. 12. § (1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket – különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást –, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa.

(2) A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.

(3) A gyermek szülője – ha törvény másként nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni.

(4) A gyermek szülője köteles
a) gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a 6. § (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani,
b) gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni,
c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni,
d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni,
e) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni.

A jogosultak érdekvédelme

A Gyvt. 35. § (1) bekezdése értelmében az intézmény fenntartója meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdek-képviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait.

Az érdek-képviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai:

az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői,
az intézmény dolgozóinak képviselői,
az intézményt fenntartó képviselői.
Az érdek-képviseleti fórum

Megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat.

Dönt hatáskörébe tartozó ügyekben.
Intézkedést kezdeményez a fenntartónál, az intézmény ellenőrzését ellátó fővárosi gyámhivatalnál illetve más hatáskörrel rendelkező szervvel.
Véleményt nyilvánít az intézmény vezetőjénél a gyermeket érintő ügyekben.
Javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működéséről, ebből származó bevételének felhasználásáról.
Egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál.

A házirend betartását köszönjük.

Isaszeg, 2024.

Bölcsődevezető